Lumbágó, isiász vagy egyszerű derékfájás?

Úgy nőttem fel, hogy az ismeretségi körben sok néninek alkalmanként "lumbágója" volt, a bácsiknak már ritkábban és inkább "isiásza", és egyszer, mindenki meglepetésére, az egyik tizenéves, magas, vékony, ismerősnek is "becsípődött a dereka". Gyerekként nagyon szerettem, ha valaki "Hexenschuss"-ként ("boszorkánylövés") is hivatkozott rá, mert ez olyan rejtélyesen hangzott. Magyarázat gyanánt pedig valami olyasmivel beértem, hogy "ez a derékzsába".

Nos, érdemes itt azért egy kicsit rendet tenni: sem a lumbágó, sem az isiász nem diagnózis: nem betegségek nevei. És bár a köznyelvben gyakran keverik, szinonimáikat pedig (legalábbis én így tapasztaltam) össze-vissza használják, valójában két, egymástól némiképp eltérő tünetcsoport elnevezései.

Mi is az a lumbágó?

Szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy derékfájás, azaz a deréktáji (latinul lumbális, szép magyar szóval ágyéki) terület fájdalma. Fájdalomból pedig rendkívül erős típusúra kell gondolni: szaggató, minden mozdulatra jelentkező, sőt, lélegzetvétel, köhögés, tüsszentés esetén is durván felerősödő, a pácienst kényszertartásban rögzítő fájdalomról van szó. Ennek az állapotnak a kiváltó oka általában egy rossz mozdulat: jellemzően hajolás, derékból csavarodás, nehezet emelés – vagy ezek kombinációja. Magát a fájdalmat egy vagy több, nagy erővel, hirtelen megfeszülő, görcsbe ránduló, majd tartósan úgy rögzülő izom okozza. Annak, hogy miért tud egy rossz mozdulatra így beállni a deréktáji izomzat, többféle oka lehet, erre majd még később visszatérünk. 

Mi is az az isiász?

Az isiász hasonlóan erős, hirtelen fellépő, mozgásképtelenséget és kényszertartást okozó deréktáji fájdalom, azzal a kiegészítéssel, hogy itt a farba és a comb, lábszár láb hátsó területére is kisugárzik a hasogató fájdalom. Ez a lesugárzást mutató terület az ülőideg mentén található, innen a név is: ugyanis az ülőideg neve latinul nervus ischiadicus. Isiász esetén ez az ideg kerül valahol még a derék táján, vagy esetleg a farizomzat mélyén, erős nyomás alá. Nagyon jellemző, hogy a páciens lehajol valamiért, majd nem tud felegyenesedni, és jajgat. (Sok film és reklám bemutatja, ilyen-olyan hitelességgel, ezt a helyzetet. Érdemes tudni, ha érintettnél ilyet látunk, hogy nem a fájdalomtűrésével van gond: ez tényleg nagyon fáj!) 

Akut és krónikus esetek, és a velük kapcsolatos teendők

Akutnak a frissen jelentkező bántalmakat nevezzük, ilyen a klasszikus értelemben vett Hexenschuss, tehát lumbágó és isiász is: hirtelen fellépő fájdalom, mely néhány napig komoly mozgáskorlátozottsággal jár, majd ez fokozatosan oldódik, és 1-2 hét alatt, legalábbis ami a nagyon erős fájdalmat és a kényszertartást illeti, elmúlik. Az akut állapotról azt kell tudni, hogy a jelenlegi nézet az, hogy ilyenkor nincs gyógytorna, nincs gyógymasszázs, hanem ez a szigorú pihentetés (megadott módon sokat fekvés) és esetlegesen izomlazító, gyulladáscsökkentő gyógyszerek használatának ideje. Amikor a legfájdalmasabb napokon túl van a beteg, elindulhat a manuális gyógykezelés, majd később a gyógytorna is.

Sajnos az esetek töredékére igaz csak, hogy valóban csak egyetlen rossz mozdulat miatt, a háttérben lappangó mozgásszervi betegség nélkül alakult ki, magától hamar lezajlik, és soha többet nem tér vissza. Ezt a néhány szerencsést kivéve a lumbágó, az isiász hajlamos "kiújulni", mert valójában az történik, hogy a háttérben lappang egy mozgásszervi betegség, például porckorongbántalom, gerinc kisízületi, vagy csípő-keresztcsont ízületi elváltozás, tartáshibából fakadó izomdiszfunkció, vagy egyéb kezelendő probléma.

Van arra is példa, hogy a lumbágó kifejezést nem erre a rendkívül erőteljes, és átmenetileg mozgáskorlátozottságot okozó deréktáji fájdalomra használják, hanem arra az állapotra, amikor a paciens hosszan fennálló, de valamivel kisebb mértékű derékba sugárzó fájdalmat tapasztal. Ezt hívjuk krónikus fájdalomnak, és úgy vélem, ez a kategória inkább fedi a címben említett "egyszerű" derékfájást. Mint minden panasznál, itt is érvényes az, hogy amennyiben csak lassan, vagy nem is igazán javul, illetve újra és újra visszatér, sajnos nem lehet megspórolni az alapos kivizsgálást.

Hogyan lehet megelőzni a lumbágót és az isiászt?

Elsősorban a megfelelő mennyiségű mozgást, jó minőségű táplálkozást, elegendő pihenést szem előtt tartó életmód segít elkerülni a komolyabb mozgásszervi bántalmakat. Amikor már megtörtént a baj, és kialakult valami probléma, akkor pedig a kezelés, a gyógytorna, stb. komolyan vétele a feladat. Ha már megtapasztalta az ember ezt a nagyon erőteljes fájdalmat, az valószínűleg kellő motivációt teremt az életmódváltásra, a preventív tornák rendszeressé tételére.