Az évkezdés mindig nehéz dió, mivel már hosszú ideje korán sötétedik, sokszor egész nap szürke és borongós minden és már az ünnepekre se várhatunk, hiszen elmúltak. Beindult a mindennapi robot, se pihenés, se napfény a láthatáron. Ilyenkor általában minden nehezebben megy, az ember motiválatlan és még a hétköznapi teendőihez sincs kedve, ereje. A legszívesebben egy meleg takaróval bevonulnánk egy rendkívül kényelmesen berendezett barlangba és valami édes likőrt szopogatva, sorozatot nézve, félálomba várnánk ki a tavaszt.

Napi öt perc egyensúly

Ilyenkor jó, ha van a tarsolyunkban néhány meditációs technika, amik újraindítják az agyunk lelkesebbik felét és átlendítenek minket a holtpontokon. A meditáció körülbelül olyan hatással van az idegrendszerünkre, mint az okostelefonunkra a ki- és bekapcsolás, amikor már teljesen értelmezhetetlen dolgokat reagál. A bambulás például egy ilyen beépített “reset”, mivel ilyenkor magától beindul az agyban a beépített meditációs modul. Akár már napi öt perc meditációval újra egyensúlyt tudsz csempészni még a hosszú és szürke téli évkezdésbe is.

Egy gondolatnyi nyugalom

A meditáció tulajdonképpen végtelenül egyszerű. Az alapvető célja, hogy ne gondoljunk közben semmire, ami, főleg az elején, teljesen lehetetlennek tűnik. Épp ezért a legtöbb technika egy dologra igyekszik fókuszálni a figyelmet, mert egy valamire mégiscsak könnyebb figyelni, mint a semmire. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy eleinte az egy dologra fókuszálás is csak pillanatokra történik meg. Egy tíz perces meditációból csupán pár másodperc az, amikor sikerül egyhegyűvé tenni a figyelmünket, de a puszta törekvés és az a néhány másodperc már csodákat tesz.

Aktív pihenés

A meditáció és a relaxáció közötti különbség az, hogy a relaxáció egy passzívan végzett, pihentető, a testet is ellazító elengedés, levezetés. A meditáció pedig egy nagyon aktív gyakorlás, amit legtöbbször ülve, egyenes háttal végzünk és kifejezetten az agyat hivatott “ellazítani”, minthacsak az is egy izom lenne. Van azonban mozgó meditáció is, a jóga gyakorlás például tud ilyen minőségű lenni, de akár az evés, a kézimunka vagy a sétálás is meditatív minőségűvé tehető a megfelelő körülményekkel és összpontosítással.

Minél hosszabb ideig csinálsz valamit, annál kreatívabb menekülési útvonalakat kreál a szervezet. Az embernek pont viszket az orra, pittyeg a telefonja, nem jó a szék, nyom a párna, nincs párna, zsibbad a láb, fárad a hát és még hosszan sorolhatnánk. Érdemes a gyakorlás előrehaladtával az agynak ezeket a módszereit kifigyelni és megtanulni figyelmen kívül hagyni, így növelve a meditációban töltött időt. 

A zsibbadás elsőre ijesztő tud lenni, főleg ha hosszabb ideig ülünk egyhelyben, de ez egy ártalmatlan jelenség, egészséges testnek meg se kottyan. A fél óránál hosszabb idejű meditációnál szokott már általában jelentkezni. A másik zavaró  jelenség az időérzék elvesztése. Érdemes beállítani ébresztőt a kívánt időpontra, hogy nyugodtan tudj koncentrálni. 

Gondolatláncok

Az agyunk általában csapong a gondolatok között és folyamatosan asszociálva gondolatláncokat fűz. Mondok példát: macska kaját kell vennem -> elfogyott otthon a tej -> anyukámnak is kéne vinni kaját -> mikor vacsoráztam utoljára kettesben a férjemmel? -> el kell menni az öltönyért a tisztítóba. És így tovább.

Van egy technika, ami az ilyen gondolatláncokat igyekszik megállítani azáltal, hogy kiemelünk egy-egy gondolatot részletesebb elemzésre, hogy aztán elengedhessük az egész láncolatot. 

Így működik:

Ülj le kényelmesen egy székre vagy helyezkedj törökülésbe. Ha kell, használj párnát az ülőcsontod alá, hogy ki tudd egyenesíteni a hátad. Hunyd be a szemed és vegyél néhány hosszú nyugodt lélegzetet. Kezdj el arra figyelni, hogy mire gondolsz, akár el is képzelheted a gondolatláncot, ahogy jönnek egymás után a képek. Ekkor ragadj meg egy képet a figyelmeddel és nagyítsd föl, figyeld meg pontosan a részleteit, aztán engedd el az egész láncolatot és élvezd ki a pillanatnyi szünetet. Valószínűleg a gondolatok (teljesen természetes módon) újrakezdődnek, ilyenkor kezd elölről a megfigyelést, nagyítást, elengedést.

Rendszeres meditáció mellett nő a türelem, a tűrőképesség és valahogy több ideje is lesz az embernek, nyugodtabbá, kiegyensúlyozottabbá válik. A leghatékonyabb rögtön ébredés után, még a reggeli kávé előtt meditálni. Persze ez az, ami kisgyerek mellett gyakorlatilag kivitelezhetetlen, kivéve, ha ő is szívesen üldögél, ilyenkor viszont érdemes lehet bevonni a folyamatba. Természetesen a nap bármely pontjában végzett meditáció hatékony. Ahol és amikor ki tudsz szakítani pár perc csendet egyedül, azt használd ki és gyakorolj!