Hogyan változtatja meg a mozgás az agyat

A mozgás fontos és rendkívül jót tesz nekünk. Szinte mindenki tapasztalta valamikor élete során, hogy akár egy egész kicsi pulzus emelkedéstől, egy egész rövidke tornázástól is már könnyebben mennek a dolgok, jobb lesz a kedv, kevésbé nehéz a nap és valahogy könnyebben szalad az ember szája mosolyra. De hogyan teszi ezt, mivel teszi jobbá, boldogabbá, egészségesebbé, szebbé az életünket?

Mozgás az agyban

Az agyban az edzés által közvetlenül érintett két terület, a prefrontális kéreg és a hippokampusz. A prefrontális kéreg felel a döntések meghozataláért, a koncentrációért, a figyelemért és a személyiségért, a hippokampusz pedig a hosszú távú emlékekeinkért és azok megformálásáért. 

Wendy Suzuki agykutató az emlékekkel foglalkozott és kutatásai csúcsán rájött, hogy a laborján kívül nincs szociális élete. Meghízott, nem érzi jól magát és gyenge. Ismerős helyzet, nagyjából így érzi magát minden kisbabás édesanya. Úgyhogy elhatározta, hogy mozogni fog, és észrevette, hogy közvetlenül a mozgás után rögtön jobban érzi magát, sőt egyéb a koncentrációjában és a memóriájában végbemenő változásokat is megfigyelt saját magán. Ennek hatására kutatási területet váltott és elkezdte tanulmányozni a mozgás agyra gyakorolt hatásait.

Mozgás azonnal

Ami a felszínen rögtön megfigyelhető, hogy mozgás hatására jobb lesz a kedvünk, nő az energiaszint, jobban működik a memória, és fókuszáltabb, kitartóbb a figyelem. Az említettek azonnal bekövetkeznek a mozgás hatására.

Mindez kézzelfoghatóan, illetve tudományosan mérhető dolgokban nyilvánul meg az agyunkon belül. Az egyik ilyen hatás, hogy egyetlen edzés hatására azonnal megnő a dopamin, szerotonin és noradrenalin szint. Ezek miatt a neurotranszmitterek miatt érzünk azonnali kedély-javulást mozgás után.

A másik ilyen varázslatos következmény, hogy a koncentrációs készség mérhetően megugrik és legalább két órán át úgy is marad. Szóval, ha nagyon fókuszáltak akarunk lenni, akkor érdemes előtte edzeni egyet.

A harmadik azonnal bekövetkező hatás pedig a reakcióidő drasztikus megrövidülése. Mozgás után sokkal rövidebb idő alatt tudunk reagálni mondjuk egy lezuhanó kávésbögrére, ami valljuk be, olykor életeket menthet. 

Mozgás hosszú távon

Még fantasztikusabb mérhető változásokat idéz elő a hosszú távú, rendszeres mozgás. Heti néhány edzés hosszútávon megváltoztatja az agy anatómiáját, fiziológiáját és működését is. Ez egészen konkrétan azt jelenti, hogy megnő az agyunk a rendszeres edzéstől. Mind a prefrontális kéreg, mind a hippokampusz mérete fizikailag nő, ha rendszeres testmozgást végzünk. Mi több, a hippokampuszban új sejtek keletkeznek és ezáltal fejlődik a hosszú távú memória is. Intenzívebb, hatékonyabb figyelem alakul ki.

Ez azonban nem csupán egy mellékes következmény. A nagyobb agy megelőzi a neurodegeneratív betegségek kialakulását, mint az Alzheimer kór, a Parkinson kór, a Huntington kór stb., és az értelem korral való hanyatlását, a demenciát is elhalaszthatjuk vagy akár elkerülhetjük rendszeres mozgással.

Mennyit  és mit kell mozogni

A még jobb hír az, hogy nem kell maraton futónak vagy spartan versenyzőnek lenni, hogy a fenti hatásokat elérjük. Elegendő hetente 3-4-szer egy legalább 30 perces edzés, ami ideális esetben kardió. De még ennél is tovább megyek, mindegy, hogy mit edzünk, lehet ez jóga, kickbox, futás, hullahopp karika vagy akár túrázás. A lényeg, hogy mozgás legyen.

Úgyhogy nincs más hátra, mint kiválasztani a legközelebbi Gyerünk, anyukám! programot és a lovak közé csapni, mert csupán egy ‘enter’ választ el bennünket a boldogabb, koncentráltabb, felhőtlenebb és számos betegségtől védettebb életünktől!

Szerző: Németh Luca