Juss ki a játszmákból, mutatom hogyan!

Ha bármelyik mondat ismerős a csemetéd szájából, miközben az egyik lábad már kint van a szobájából, és épp csuknád az ajtót, mert bizony későre jár, és az idegeid is feszülnek egy ideje, akkor ezt a cikket neked írtam. Íme:

”Pisilni kell.”

“Éhes vagyok.”

”Kakilni kell.”

”Anyaaaa, csak azt akartam még mondani, hogy öööööööööööö”

Ez bizony egy játszma, az esti lefekvés körül. Nézzük a fogalmat először. A játszma ismérvei: rendszeres, minden nap közel azonos („Mindig ugyanaz a cirkusz”), előre megjósolható, hogyan zajlik („Másfél óra, mire végre elalszik”), és mi lesz a vége („Teljesen kikészít.”), egy adott kapcsolatban jelentkezik („Bezzeg az apjával nem csinálja”). A játszma tudatalatti érzelmi igényeket elégít ki. Ez tartja fent. A gyerekek szívesen kezdeményezik, szerves része az életüknek. 

Akár hátra is dőlhetnénk. Bizony, ez a gyerekeknél gyakori, előfordul az ilyen. Büdös kölök. DE…. A játszmához is két ember kell. Ha belementél, neked is van belőle tudatalatti nyereséged. Itt a felelősség, itt a csapda. Ezért nagyon nehéz kilépni belőle.

Nézzük, ki mit nyer vele!

A gyerkőc elsősorban figyelmet, élményt, hogy ő befolyásolja a dolgok menetét otthon, kis győzelmi mámort, hogy nyert, és újra kimászhatott az ágyból vagy lett még egy mese, végre talált egy határt, ami növeli a biztonság érzetét (igaz, hogy ki kellett hozzá készíteni anyát, de megéri), fél az elválástól, nem akar egyedül maradni, és így lehet húzni az időt. Ezekért az előnyökért azt is megkockáztatja, hogy anya mérges lesz, esetleg kiabálni is fog, vagy lehúz egy felest, ha végre kikecmergett a szobából (megtörtént eset alapján).

Az anyai nyereség is többféle lehet. Érdemes őszintén átbeszélni magaddal, hogy rád melyik igaz. Azért lényeges, hogy ezt lássuk, mert ezek a nyereségek a játszma motorjai. A felszínen düh jelenik meg, de mi van a mélyén? Tehetetlenség? Csalódottság? Szégyen? 

Mi lehet a tudatalatti mozgatód? „Ha nemet mondok neki, lehet, hogy nem fog szeretni.” (Korai traumából ered, nagyon erős félelem) „Egy jó anyának a gyereke az első. Mi van, ha tényleg pisilnie kell?” „3-as percentilen van a súlya, most végre enne egy szendvicset. Anyám mindig azt mondja, hogy túl sovány.” „Egyszerűen csak nem akarom a férjemmel tölteni az estét. Haragszom rá, amiért az ő élete sokkal könnyebb, mint az enyém.”

Ízleld a mondatokat! Hagyj rá egy kis időt, amikor csendben, magaddal tudsz lenni. Melyik a tiéd? Esetleg egy másik?

Ha ez a rész megvan, mehetünk tovább.

A legfontosabb szabályom, adj egyértelmű jelzéseket! 

Ha következmény nélkül fenyegetsz („Fejezd ezt be, mert…”), de a következmény nem történik meg, akkor hiteltelenné válsz. A gyerek már a hanglejtésedből tudni fogja, hogy nem kell komolyan venni, amit mondtál. Ha ez megingatja a biztonságát, erőtlennek érez, el fog kezdeni mérgesíteni, amíg meg nem érkezik a hatás. Ez neki akkor is megéri, ha kiabálsz vele, mert a szülői erő, maga a biztonság. A másik előnye, hogy mérges vagy ugyan, de teljes lényeddel rá figyelsz. 

Ha megvan a saját válaszod, a saját nyereségedről, beszélgess el magaddal! Meg kell látnod, hogy a gyerekednek az lesz az érdeke, hogy a játszmából kiszállj. Ha máshogy viselkedsz, mint ahogy a „forgatókönyvben” meg van írva, a játszma elakad, és megszűnik. Ehhez lesznek kapaszkodók a szabályok. Neked is. Neki is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy alkosd meg a lefekvés új rutinját (hánykor kezdődik, mennyi ideig tart, szertartás szerűen, hogyan záródik), és utána ezt tartsd, és tartasd is be! Az első hetekben ez neked is nehéz lesz, de hidd el, az erő veled van, és nem kell félned használni. Következetes legyél, ez mind a kettőtöknek fontos!

És hogyan fog ez működni?

Ahhoz, hogy legyen erő a játszma befejezéséhez - és ne hiány maradjon utána -, mindenki meg kell, hogy kapja a tudatalatti nyereségét máshogy, egy élhetőbb formában. Délután legyen olyan idő, amikor csak vele foglalkozol. Nem olvasod közben az emaileket, és bábozol, a másik kezedben a játékkatonával, hanem a lelkeddel is vele vagy. Olyan tevékenységet válassz, amit te is élvezel, ez lényeges! Úgy leszel hiteles, és úgy lesz igazi életenergia abban, amit csináltok. Ez lehet kreatív alkotás, erdei séta, egy jó közös tánc, bármi. Élvezzétek, hogy egymással vagytok, kötöttségek nélkül, felszabadultan! 

Ha jön az ominózus esti helyzet, próbálj meg másképp reagálni! Lehet, hogy nem megy azonnal, vagy nem tudod végig tartani, nem baj, idővel sikerül. Két tanácsom van. 

1. Legyenek énközléseid!

„Kezdek dühös lenni, és nem szeretnék veled kiabálni, mert szeretlek, és utána nagyon rosszul érzem magam. Feküdj vissza, kérlek!” 

„Engem nagyon kifáraszt, és mérgesít, hogy ez minden este így megy. Most menj el pisilni, légyszíves, mert mese után már nem foglak kiengedni.”

2. Értő figyelemmel hallgasd meg!

Kezdő kérdések például:

„Igazából nem is kell pisilni, csak szeretnéd, ha maradnék még egy kicsit?”

„Látom, hogy húzni szeretnéd az időt. Szerinted jobb lenne később lefeküdni? Miért?”

Nem kell „szót fogadni” neki, csak meg kell érteni. Így tanul alkalmazkodást, így tanul empátiát. Nagy ajándékot adsz az egész családnak, ha ezt a helyére teszed. Jogod és kötelességed kormányozni. Te vagy a felnőtt. Lehet, hogy elsőre úgy tűnik, hogy nem örül neki, de a lelke mélyén, pont erre vágyik. Neked pedig felszabadulnak az estéid. Tudsz például olvasni egy jót, hogy feltöltődj másnapra, hogy legyen energiád megadni neki a délutáni figyelmet, és kreatívan kitalálni, mit is csináljatok, ami csintalan, és aminek a benned élő kislány is tud örülni. 

Ha bővebben hallanál még a témáról, itt megnézheted az erről készült videómat:

 

Ha kíváncsi vagy Móni technikáira és tanácsaira a születés utáni időszakkal kapcsolatban, akkor kapcsolódj be az Anyastart Szülésfelkészítő Programba! Móni a várandósság, a gyermekágy és a kisgyermekes kor kérdéseivel kapcsolatban is szívesen elkalauzol téged a jövőben a Mónivédőnő Facebook oldalon.