A gyermekorvos válaszol - Megfázás, nátha és influenza

A tél vége felé, tavasz elején gyakran látunk magunk körül köhögő, tüsszögő, náthás embereket. Igazán még az influenzajárvány sem múlt el, ami akár több napra is ágyba döntheti a felnőtteket és gyerekeket egyaránt. Ennek okán Dr. Kádár Ferenc házi gyermekorvossal beszélgettünk arról, hogy mihez érdemes nyúlni, ha a megfázás tüneteit tapasztaljuk és mit tehetünk a megelőzés érdekében.

Nyilván minden tünetre oda kell figyelni, de vajon mikor jön el az a pont, amikor már nem elegendőek a házi praktikák, a lázcsillapítók, hanem orvoshoz kell fordulni?

Ezekre a kérdésekre csak általánosságban lehet válaszolni. Többnyire elég, ha egy náthás, köhögős, lázas gyermekkel csak a már három napja tartó láz esetén keressük fel az orvost, lázcsillapítón kívül ugyanis nem nagyon van szükség más gyógyszerre. Az ilyen betegségek döntő részét vírus okozza, amire, mint az tudott, nem kell antibiotikum, mert az nem használ. Ha viszont bármilyen aggasztó tünetet látunk, tapasztalunk, akkor ne várjunk, hanem forduljunk orvoshoz.

Hogy mi az aggasztó tünet? Minden, ami a szülőben aggodalmat kelt. Lehet, hogy indokolatlan, és lehet, hogy indokolt, azt majd az orvos eldönti, a lényeg, hogy ha valami nem tetszik nekünk, akkor nem kell hezitálni, kérdezzük meg róla a gyerek orvosát. A saját házi gyermekorvosát, aki ismeri a gyereket és az anyját, apját is. Alapszabály tehát, hogy ha egy szülőben valamilyen tünet félelmet kelt, akkor hívja fel azt védőnőt vagy orvost akihez járnak. Hat hónaposnál fiatalabb csecsemő láza esetén (38 °C felett) pedig már az első nap konzultáljunk a gyerek orvosával vagy az ügyelettel.

Ebből rögtön adódik is a következő kérdésünk, hogy mikor és hogyan érdemes a lázat csillapítani, milyen tünetek esetén kell már aggódni, esetleg az ügyeletet is hívni?

38.5 °C feletti láznál kell a lázcsillapító (persze a gyerek korától, illetve hasmenéstől vagy hányástól függően). Ez lehet kúp, szirup vagy tabletta, ezek mindegyike kapható recept nélkül. Fontos, hogy 5-6 órán belül ne ismételjük meg ugyanannak a lázcsillapítónak a beadását. Arra is figyeljünk, hogy egy lázas gyereket nem kell melegbe bugyolálni, mert ezzel épp a lázcsillapítás célját, a hőleadást akadályozzuk meg. Tudnunk kell azt is, hogy a lázcsillapítás nem annyira fontos, mint ahogy azt a szüleinktől megtanultuk, a láz ugyanis olyan anyagokat szabadít fel a szervezetben, amelyek segítik a betegség leküzdését. Amikor azonban nagyon rossz a gyerek közérzete, fáj a feje, akkor 38 fok alatt is adhatunk lázcsillapítót. Egyszerű légúti tünetekkel (nátha, köhögés, láz) vagy enyhe hasmenéssel (plusz egy-két hányás) sem kell azonnal az orvos. A többnyire éjjel kezdődő (helytelenül kruppnak hívott) ugató köhögéstől sem kell megijedni, a legtöbb gégegyulladás a levegő párásítása (nedves lepedő az ágy mellett, ablaknyitás, hűs levegő) mellett enyhül.

Orvoshoz, akár ügyelethez kell viszont fordulni akkor, ha a gyerek a láz mellett folyamatos, erős fejfájásról panaszkodik, nincs hasmenése, de többször hány, vagy ha a bőrén bárhol lila, pöttyszerű kiütés jelenik meg, és természetesen, ha eszméletét veszti. Enyhe tünetekkel, olyanokkal, amelyek ellátásában már rutinos egy szülő, ne menjen éjjel de hétvégén sem ügyeletre, mert az ott dolgozó orvos – nem ismerve a gyereket, nem ismerve a szülőt – hogy elkerülje a fokozott felelősségvállalást, hamarabb utalja kórházba a feltehetően még otthon is ellátható gyereket, mint a saját orvosa.
 

Vannak olyan alapvető higiéniai tanácsok, amiket érdemes alkalmazni megfázás esetén, a gyakoribb és alaposabb kézmosás mellett? 

Alapvető, hogy egy lázas gyerek pihenjen, legyen ágyban, hogy bármikor amikor kedve van, elaludhasson. Legyen mellette mindig zsebkendő (és szeméttároló is) meg egy pohár víz, és semmiképpen se csukjuk be az ajtót, hogy mindig halljuk, ha valamiért hív bennünket. Szellőztessük a helyiséget gyakran, cseréljük le az átizzadt alsóneműt, pizsamát, legyen tiszta, átvasalt az ágynemű. Szólítsuk fel a gyereket gyakran köhögésre (zsebkendőbe, vagy ha nincs a közelben, akkor a kézhátra, vagy a könyökhajlat, felkar felé). Egy kis testmozgás, ugrálás is jót tesz – és ha nincs láza, akkor séta, futkározás a friss levegőn, napsütésben (!) mindig jót tesz, mivel ez segíti a légutakban lévő váladék felköhögését, kiürülését.

Sokan nem tudják, hogy hogyan kell helyesen kifújni az orrot. Létezik valamilyen trükk arra, hogy egy gyereket megtanítsunk jól orrot fújni?

Kérjük meg a gyereket, hogy vegyen nagy levegőt, és előbb az egyik, majd a másik orrlyuk befogása mellett fújjon egy jó nagyot. Meg lehet egy kisgyereket tanítani az orrfújás technikájára például a régen is jól ismert „anyósnyelvvel” (kigördülő, sípoló, kis papír trombita). Először fújja ki szájjal, és ha ez már megy, akkor tegyük a trombitát az egyik orrnyílásához, míg a másikat fogjuk be, és így próbálgassa, nagy levegővétel után az orrán kifújva a levegőt kitekerni az anyósnyelvet.

Milyen házipraktikákat alkalmazhatunk, amik hasznosak lehetnek akár a gyógyszeres kezelés mellett is?

Megfázás, nátha, köhögés esetén minden jó, ami vérbőséghez vezet a légutakban - orrban, garatban, tüdőben. Nagyon jó – láztalan, legfeljebb hőemelkedéses állapotban - akár többször is naponta, egy 5-10 perces melegvizes kádfürdő. A gyakori meleg gyümölcstea, a mellkas illóolajos (borsmenta, eukaliptusz) bedörzsölése is hasznos. Mossuk meg ilyenkor is nyugodtan a gyerek haját, hiszen az arc, az orrkörnyék melegvizes átmosása mindig segíti a bedugult orr feltisztulását, a váladék ürülését. És persze, ha nincs láza, sétáljon, futkározzon a levegőn. Ott persze többet fog majd köhögni, de éppen ez, a váladék felköhögtetése, ürülése a célunk. Az arc naponta egy-két alkalommal történő, 2-3 perces infralámpás melegítése a vérbőség előidézésével ugyancsak segíti az orr- és melléküregeinek ürülését.

Ne puszilgassuk állandóan a gyereket, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a játékokat ugyanúgy tisztán kell tartani, mint minden mást a lakásban.

Sok mindent lehet olvasni a vitaminok előnyös tulajdonságairól, ezért adja magát a kérdés, hogy milyen vitaminokat érdemes általában és megfázás, influenza idején adni a gyerekeknek? Étkezéseknél például mire figyeljünk?

Mindenképpen egyen sok gyümölcsöt a gyerek, de ha erre nem hajlandó, adjunk neki C-, vagy multivitamint, a D-vitamint pedig hatéves korig amúgyis folyamatosan kapják.

Az etetést, étkezést egyébként nem érdemes erőltetni, hiszen gondoljunk csak bele, hogy nekünk felnőtteknek sincs mindig kedvünk enni, amikor náthásak vagy betegek vagyunk. A folyadék azonban fontos, de ha túlitatjuk gyümölcslével a gyereket, akkor tele lesz a gyomra és még a maradék éhségérzetét is elvesszük.

Hogyan érdemes az átmeneti időben felöltöztetni a gyereket?

Mindenképpen rétegesen, és nem kell őket túlöltöztetni. Nagyon fontos, ezért azt se felejtsük el: ha belépünk egy meleg helyiségbe, azonnal vegyük le a gyerekről a kabátot, sapkát, sálat! Mutassunk ebben példát mi magunk is, mert elég nevetséges, amikor például az orvoshoz nagykabátban, pláne sapkában lép be a szülő.

Mi az, amit még hasznos lehet tudni egy megfázásos megbetegedés kapcsán?

Ilyenkor a gyerek aludjon, amennyit csak akar. Ha nem tud rendesen aludni, mert fáj a torka, bedugult az orra, legyen a keze ügyében víz, vagy még jobb a meleg tea. Kortyol párat és máris enyhül tőle a fájdalom. Használhatunk orrcseppet, de ha lehet valami semleges, tengervizes, vagy Salvus-vizes oldatot. A köhögés egyébként nem árt, jobb, ha időnként éjjel is felköhögi a váladékot, mint ha „fekszik” rajta. A köptetők a szakma szerint nem sokat használnak, nem feltétlen érdemes rájuk költeni, a gyümölcs, zöldség, friss levegő, és ha lehet, a mozgás többet ér.

Meg lehet valahogy előzni a téli vírusfertőzéseket? 

A közösségbe járó gyerekeknél nem nagyon. A megfelelő öltözködés, táplálkozás, a naponkénti levegőzés, egy hétvégi kirándulás, hegyi levegő, az influenza elleni védőoltás, a higiénés szabályok betartása, a helyiségek rendszeres szellőztetése azonban biztosan hasznos. És még egy: ha síelést tervezünk, azt ne a hideg és járványidős január-februárra időzítsük, a még mindig jó havas, de már napos március sokkal célszerűbb időpont.

Dr. Kádár Ferenc, házi gyermekorvos 

http://www.doktorpalanta.hu/