Szülés után rengeteget csak sírsz?

A szülés utáni időszakról sokáig egyetlen, idealizált történet keringett: meghittség, boldogság, azonnali kötődés, rózsaszín köd. Ehhez képest sok nő az első napokban-hetekben egészen mást él meg. Sírást. Ürességet. Feszültséget. Félelmet. Vagy épp azt, hogy „nem érzek semmit”.

És ilyenkor gyakran nem az történik, hogy segítséget kapunk, hanem az, hogy megkérdőjelezzük magunkat. Pedig az, ami ilyenkor történik, nem kudarc, nem gyengeség, és nem rendellenesség. Hanem egy rendkívül összetett testi–lelki–idegrendszeri átmenet része.

Mi zajlik benned valójában?
A szülés utáni időszak pszichológiai szempontból krízisállapot – a szó szakmai, nem ijesztő értelmében. Egy krízis nem feltétlenül tragédia, hanem egy olyan élethelyzet, amikor a korábbi megküzdési módjaink már nem működnek, az újak pedig még nem alakultak ki.

A kutatások szerint a szülés után:
• drasztikusan változik a hormonrendszer (ösztrogén, progeszteron, oxitocin, kortizol),
• az idegrendszer fokozott készenléti állapotba kerül,
• az alvásmegvonás önmagában is érzelmi instabilitást okoz,
• miközben egy teljesen új identitás – az anyaság – formálódik.

Daniel Stern pszichoanalitikus ezt az időszakot „anyai konstellációnak” nevezte: egy olyan lelki átrendeződésnek, amelyben az addigi énrészeink újrarendeződnek. Ez nem megy zajtalanul.

A sírás, az üresség és az „érzéketlenség” nem ellentmondások

Sokan ijednek meg attól, hogy:
• „állandóan sírok, pedig egészséges a babám”
• „nem érzem azt a mindent elsöprő szeretetet”
• „mintha kívülről nézném magam”

Fontos tudni, hogy ezek nem egymást kizáró élmények, hanem ugyanannak az alkalmazkodási folyamatnak különböző arcai. A pszichológiai kutatások szerint az érzelmi laposság vagy távolság gyakran védelmi mechanizmus: az idegrendszer így próbálja szabályozni a túl sok, túl gyors inger feldolgozását. Ez nem a kötődés hiánya, sokkal inkább annak előszobája.

Nemcsak az anyák élnek át belső vihart
Ritkábban beszélünk róla, de az apák is gyakran élnek át szorongást, bizonytalanságot, akár hangulati hullámzást a szülés utáni időszakban. A szerepek újrarendeződnek, a felelősség nő, miközben ők is gyakran kívülállónak érzik magukat.
Ezért is különösen fontos, hogy ezekről az érzésekről lehessen beszélni, akár együtt is.

Ebben nyújt valódi kapaszkodót Roszik Linda pszichológus videója, amely nem megmagyarázni akar, hanem érthetővé tesz. Szavakat ad olyan élményekhez, amelyekről sokáig azt hittük, hogy nem illik kimondani őket. Őszintén beszél a boldogsággal vegyes aggódásról, a váratlannak tűnő érzelmi reakciókról, és arról is, hogy ezzel nem vagy egyedül. A videót akár együtt is nézhetitek, mert az apákban is éppúgy kavarganak az új érzések.

A szülés utáni első négy hétben vagy? Akkor most kezdd el a Gyermekágyi torna tanfolyamunkat! 

Mikor érdemes segítséget kérni?
Van különbség a szülés utáni érzelmi hullámzás és a szülés utáni depresszió között, de ezt nem mindig könnyű egyedül felismerni.

Érdemes szakemberhez fordulni, ha:
• az üresség vagy reménytelenség tartósan fennáll,
• az örömtelenség hetekig nem enyhül,
• a szorongás vagy a bűntudat eluralkodik,
• vagy egyszerűen csak azt érzed: egyedül vagy ezzel.

A segítségkérés nem rontja el az anyaságot. Épp ellenkezőleg: megtartja és felemel téged oda, ahol lenni szeretnél.

A test szerepe: miért fontos a gyengéd visszatérés
A pszichés állapot és a test nem külön rendszerek.
A szülés utáni időszakban a testtudatos, kíméletes mozgás:
• segíti az idegrendszeri szabályozást,
• támogatja a hormonális egyensúly visszaállását,
• visszaadja az „itt vagyok a testemben” élményt.

Ha a szülés utáni első négy hétben vagy, a Gyermekágyi torna tanfolyam pontosan ezt a gyengéd visszakapcsolódást támogatja, nem teljesítményre, hanem regenerációra fókuszálva.