Kijelentkezett felhasználó kép

Kaja ötletek gyerek vágyakon innen, étrenden túl Lucától

Kaja ötletek gyerek vágyakon innen, étrenden túl Lucától
Próbáld ki 7 napig ingyen! Kipróbálom

A mindennapos háztartás, munka, gyerek bermuda háromszögében az embernek ritkán van annyi ideje, amennyi egy új recepthez vagy egy nagyobb lélegzetű ételhez kell. A leggyorsabb és a legegyszerűbb az, amit már ezerszer csináltam, rááll a kezem és a bevásárlás is reflexből azokhoz a hozzávalókhoz kanyarodik. Velem sokszor előfordult már, hogy ráálltam néhány típusú étel készítésére, aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy ezeket váltogatjuk és az étrendünk vészesen elkezdett beszűkülni. Ilyenkor egy idő után nem csak a kajáktól kaptunk már csömört, de a főzéstől is elmegy a kedvem, mert bár gyorsan kész vannak a megszokott ételek, de az elkészítésük éppen emiatt unalmas és robotikus lesz.

Ilyenkor új impulzusok kellenek. Egy időben a BKV-n az agyam pihentetéseként egyperces főzős videókat néztem. Ezek között mindig volt egy-kettő, ami annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy elkészítettük egy alternatív verzióját, ami egyszerűbb és nem tartalmaz kizárólag tízezer kilométerről érkező alapanyagokat. Olyan is volt, hogy elmentem egy egynapos nyersétel készítő tanfolyamra. Hírből sem vagyunk nyers vegánok, de sok jó részötletet építettem be utána a konyhánkba, és a kedvem is újra megjött a főzéshez.

Be kell vallanom itt a legelején, hogy nem vagyok túl precíz sem a főzés, sem a sütés terén. A mérleget messzire elkerülöm, és úgy általában mindent szemre vagy az aktuális kedvem szerint főzök meg, lehetőleg gyorsan, a lehető legegyszerűbb módon. Gátlástalanul hagyok ki általam nem elég fontosnak ítélt lépéseket, mint például az élesztő felfuttatása vagy a rakott ételek hozzávalóinak előfőzése. Legtöbbször tényleg nem is kellenek ezek a lépések, néha meg ráfutok egy-egy étel-tragédiára, de az összesített végeredményben a mérleg még mindig bőven a slendriánság felé billen.

Most itt azt is bevallom, hogy ez a cikk nem a válogatós gyerekek szüleinek szól. Bár ihletnek minden jó lehet, és ígérem olyat is fogok írni egyszer, de ez az írás most a kísérletezőbb típusú gyerekekhez lesz igazán hasznos ötlettár.

A mi étkezésünk

Az étrendünk amúgy nem egyszerű, mert én is és a fiam is tejérzékenyek vagyunk és kis mennyiségben sem tudjuk megemészteni a tejtermékeket. Ehhez jön a vegetarianizmus, amiért semmilyen géneket nem hibáztathatok, ez egy önként vállalt tényező. A gyerek ugyan eszik húst, de nem nálam, mert én nem veszek.

A könnyítés az, hogy senki se válogatós és mindenki szeret új dolgokat kóstolni. A fiam egész életében mindent megevett, és érdeklődve kóstolta újra azt is, ami egyszer nem ízlett. Ha lenne erre az állapotára bármilyen receptem, akkor mondanám, hogyan kell ezt neveléssel elérni, de szerintem ő így született. Amit szülői oldalról mi hozzáadtunk, az esetleg a nagyon későn, három-négy éves korában és csak szigorúan korlátozva adott édesség, illetve a változatos otthoni ételek, de a hozott anyag meghatározó volt.

Közösen

Az egyik leghasznosabb dolog, amit a gyerek etetésével kapcsolatban megtanultam, az a folyamatban való részvétel ízfokozó hatása. Ha az étel elkészítésének bármelyik felében részt vett a gyerek, akkor hirtelen finomabb lett a végeredmény. A beszerzéstől a feldolgozáson át a főzésig mindegyik lépcső hozzáad a szemében a végtermék értékéhez. Az én fiam alapvetően szeret főzni, és erre is lett trenírozva, hiszen kicsi kora óta időről időre együtt főzünk. Mostanra már a rántották és a főtt gabonák, tészták szintjén elég jól elboldogul teljesen önállóan is, és mindig lelkesebben eszi meg azt, amit ő maga készített. 

Fanatikus kirándulók és gyűjtögetők vagyunk, én évek óta vadnövényekkel és gombákkal egészítem ki az ételeinket. Ennek egyik nagy előnye a közös vadászat és a közösen “elejtett” zsákmány feldolgozása és elfogyasztása. A másik óriási pozitívuma a gyűjtésnek, hogy mivel a természet diktálja a hozzávalókat, nem csúszunk bele a fent említett rutin spirálba, mindig a szó legszorosabb értelmében azzal kell főzni, ami van.

Hagyományok

Vannak kőbe vésett hagyományaink, zömmel ünnepekhez kapcsolódóan, amik erősen meghatározzák az ünnepek körüli étkezésünket is. Ezek között van klasszikus, de van néhány becsempészett egészség tudatosabb kaja, amik azért csúsznak, mert hozzátartoznak szervesen az adott ünnephez. Ma már nem is egyszerűen csúsznak, rajongás övezi őket. Például olyan nincs, hogy nincs torma, tyúkhúr és újhagyma az ünnepi füstölt szejtán mellé húsvétkor. Persze van mákos kalács is, mint kötelező és nem feltétlen egészségtudatos elem, de előtte megágyaztunk neki egy emésztést gyorsító rost halmazzal. Nem mondom, hogy minden évben mindegyiket falta a delikvens, de mostanra már határozottan ez a helyzet, és közben egymás krónikus torma-fuldoklásán röhögünk.

A tálalás meghatározó

Kevés olyan gyerek van, aki lelkesen masírozna az étkezőasztalhoz, ha egy nagy tál zöld levelet látna rajta. Kivéve persze, ha valamibe el van rejtve, ami viszont érdekes. Az én gyerekem sem volt túl lelkes a zamatos turbolyára, amíg egyszer tojáslevesbe nem főztem. Ott viszont akkora sikere volt, hogy azóta nyersen is rágja boldogan, mert egyszer már finom volt. A cékla vagy a cukkíni sem szokott feltétlen nagy kedvenc lenni, de csokis muffinba sütve mindkettő hirtelen jó kajává változik. Amíg Írországba laktunk - ahol szinte csak export zöldség és gyümölcs van -, sikerült a komplett famíliával a tudtukon kívül algát etetnem, ami fantasztikus élettani hatásokkal bíró lokálisan elérhető alapanyag ott. A zsömle tésztájában volt, de a frissen sült pékáru puszta gondolata felülírta az algát. Halkan jegyzem meg, hogy úgy általában nagyon sokat segít, ha ezekről csak utólag szólunk az érintetteknek.

Nálunk nagyon jó jolly joker az adott ételhez ehető, arra szórható vagy abba keverhető dolgok kínálata. Általában a majonéz, sörélesztő pehely, tökmagolaj, szezám só vonalat váltogatjuk. A lényeg, hogy szórni és keverni lehet. Majonézzel például jóízűen csúszik a nyers cékla. Sörélesztő pehellyel bármilyen gabona finomabb, a tökmagolaj pedig akármilyen krémlevesre ráhangolja a bandát. Ezek nyilván háztartásonként drasztikusan változhatnak. A szezám só ötletét például én is úgy loptam egy bartái családtól, ami szezámmag és só keverékéből áll. Ez ráadásul kettő az egyben, mert nem csak bármi egészségesebb ételt kívánatosabbá varázsol, még önmagában is fontos tápanyag. Bónusz, hogy ráadásul szórni lehet, és az úgy általában nagyon hívogató tud lenni a gyerekeknek, ha dolgokat lehet szórni az ételbe.

Rakott valami

Nagyon népszerűek a rakott ételek nálunk, és azt képzelem, hogy tejet enni képes gyerekeknél még népszerűbbek lehetnek, mert mehet rá a sajt meg a tejföl. A rétegek közé észrevétlenül lehet új hozzávalókat csempészni. Rakott krumplin keresztül etettem meg először a gyerekkel pitypang virágot, ami azóta a tavaszi, nyári rakottak széria tartozékává vált. A pitypang virága egyébként nem keserű, kellemes íze van és az állaga leginkább a gombára hasonlít.

A rakottakat azért is szeretem, mert nagyon gyorsan össze lehet dobni és aztán magától megsül a sütőben, felügyelet nélkül. A fent említett krumpli talán az egyetlen kivétel, ahol még nem sikerült rájönnöm, hogyan lehet megúszni az előfőzést. De a zöldbabnál, cukkininél és hasonlóknál teljesen nyersen lehet mindent rétegezni. Kivéve a húst, ez a vegetáriánus konyha előnye. A gabona megy alulra, rá a zöldség és aztán annyi víz, amennyi a gabonának kell. A tetejét be kell fedni sűrű besamellel és aztán lefedni a tepsit. Ha véletlenül több idő van erre, akkor rakok alá pörkölt alapot, de van, hogy csak rétegezem valahova a cuccba a pirospaprikás hagymát, fokhagymát nyersen.

Dolgok szósszal

A leggyorsabb, legegyszerűbb rutin ételünk a valami szósszal. Ezeket felháborítóan egy darab lábosban szoktam összefőzni a rohanós hétköznapokban. Egy pörkölt alapon megpirítok valami zöldséget és aztán rádobok valamilyen gabonát és a megfelelő mennyiségű vízzel készre főzöm. Ezt még nyakon szoktam önteni egy behabart bögre növényi tejjel, egy paradicsom konzervvel vagy egy kókusz tejszínnel, hangulatfüggően. Ha még dúsítanám, akkor egy hüvelyes konzerv is landol benne.

Ugyanennek a tészta verziója két lábasos lenne, ha nem lennék a végletekig energia spórolós. Mert ha nem túl sok vízben fő a tészta a zöldségekkel vagy gombával együtt, akkora végén csak be kell habarni és viszontlátásra.

 


 

Curry, avagy főzelék extrákkal

Az indiai konyha elég komoly rajongója vagyok. Az nem egy igazán gyerek kompatibilis étel. De kétfelé meg nem főzök, mert így is csak 30 órás napokba férünk bele idővel. Úgyhogy korai curry kóstoltatás zajlott a háztartásban. Persze kevesebb fűszerrel, nem csípősen és nagyon gyerekbarát alapanyagokkal. Így találtuk fel a borsó-csicseri-krumpli curry-t, aminek több előnye is van. Az egyik, hogy vészhelyzeti menünek lehet otthon tárolni, mert minden alkatrésze konzerv vagy gumós zöldség. Szintén a fentiek miatt rendkívül gyors is. A fűszerezés meg végül is variálható, de én vagy mázlista vagyok vagy nagyon kitartó voltam, mert mostanra a gyerek kérni szokta, hogy főzzek curry-t és már a zöldség felhozatal, a fűszer mennyiség és a csípősség is az ínyenc kategóriába csúszott nála.

Szóval a krumplit külön lábasban kell főzni, de a curry másik része pont elkészül, mire megfő a krumpli. Olajon dinsztelt hagymára rá kell dobni némi fokhagymát - ez nálunk egy fej, alsó hangon - és a klasszikus fűszereket: curry, római kömény, kurkuma (tudom, hogy a curry-ben is van, de ezzel nem szoktam foglalkozni, mert szeretem a kurkumát) és cayenne bors, ami csíp, úgyhogy csak halkan merem leírni. Ez nagyjából négy perc alatt megvan, rá kell önteni paradicsomszószt, kókusztejszínt, csicseri és borsó konzervet, és összekeverni a krumplival. Ennyi. Kenyérrel, rizzsel, magában és végtelenszer vagyunk képesek ezt enni az épp aktuális friss zöldségekből is, bár akkor főzni kell egy kicsit, amíg megpuhulnak.

Akárhány és bármilyen zöldségből működik, hiszen ez tulajdonképpen egy főzelék, de a rántás és a habarás macerája nélkül.

 

Hát ilyen a mi kis szedett-vedett, lusta, gaz-kotyvasztó konyhánk, az én lurkómnál ez vált be úgy, hogy én is jóízűen eszem. Egyik gyerekre sincs recept és szerintem evés és alvás tekintetében kész paraméterekkel kapjuk őket, amikhez javarészt csak igazodni lehet. De remélem ihletforrás lesz nektek, ha éppen megcsömörlöttetek a saját szokásos menüitektől vagy egyszerűen vágynátok az újra, vagy suttyomban emelnétek az ételek rost- vagy tápanyagtartalmát. De ha autentikusabb és szakmaibb ötlet börzére vágytok, a Gyerünk Anyukám! fantasztikus étrendjének is van már vega verziója is. Egészségünkre!

Ha szeretnéd, hogy otthon, biztonságosan tornázhasson a gyerek Lucával, akkor próbáljátok ki a Mesetáncot az ovisokkal az Óperenciás Gyerektornában, az iskolásokkal a Kölyökmozgó Kisiskolás Tornában. Gyertek, próbáljátok ki!